Koji László az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke “A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése az építőiparban” című projekt zárásán hozzátette, a projekt egyfajta tájékoztató kampányként szolgált, amelyben a pályázat megvalósítói rendezvényeken és képzéseken ismertették a munkavédelem, a munkahelyi egészség és biztonság fontosságát, illetve munkavédelmi tájékoztató kiadványokat is készítettek. 

A rendezvényeken, valamint a képzéseken, amelyeket Debrecenben, Kecskeméten, Székesfehérváron és Zalaegerszegen tartottak, körülbelül 1000 építőiparban tevékenykedő munkáltatóval és munkavállalóval kerültek kapcsolatba. 

Koji László szerint ezt a típusú munkavédelmi tájékoztató kampányt minden évben meg kellene tartani. Mindezt azzal indokolta, hogy 2018-ban az első háromnegyed évben sem csökkent az építőiparban bekövetkezett súlyos és halálos balesetek száma. 

A Pénzügyminisztérium munkavédelmi főosztályának jelentése szerint 2018. első háromnegyed évében az építőiparban

609 munkabaleset történt, ezek közül 17 volt halálos kimenetelű. Nemzetgazdasági szinten a vizsgált időszakban 16 227 munkabaleset történt, amelyek közül 56 végződött halállal. 

A szakszövetség elnöke szerint a munkabalesetek azzal magyarázhatóak, hogy az építőiparnak az elmúlt 2 évben 50 százalékkal nőtt a teljesítménye és 80 ezer emberrel többet foglalkoztat, mint 2013-ban, amikor az ágazat foglalkoztatási mélyponton volt. Ráadásul az ágazatba érkezett 80 ezer ember többsége korábban egyáltalán nem állt kapcsolatban az építőiparral, azaz a legalapvetőbb munkavédelmi szabályokat sem ismerik. Ezen felül a cégek által használt elöregedett, sérült gépek is problémát jelentenek. Koji László, az építőipar helyzetéről megjegyezte, ma Magyarországon 101 ezer építőipari vállalkozás működik, 98 százalékuk pedig mikrovállalkozás. Mindez azért fontos, mert a tájékoztató kampány ideje alatt gyűjtött tapasztalatok szerint pont a mikro- és a kisvállalkozóknál szerezték a legtöbb negatív tapasztalatot, amelyek főként abból fakadtak, hogy sem a munkaadó sem a munkavállaló nem ismerte a munkavédelmi előírásokat. A szakszövetség elnöke felidézte, “A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése az építőiparban” című projekt az ÉVOSZ, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségével, valamint az Építő-, Fa-, és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetségével közösen konzorciumi formában valósult meg. A konzorciumi tagok a projektet, amely 2017. szeptember 1-jétől és 2019. február 28-ig tartott, a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programban elnyert 77,56 millió forint vissza nem térítendő európai uniós forrásból valósították meg.

Milyen egészségügyi gondokat okozhat a tartós stressz?

• Szívbetegségek, köztük szívroham. A hirtelen lecsökkent adrenalin és kortizol szívritmus zavarokat okozhat.
• Asztma – A stressz és az asztmás roham szoros kapcsolatban állnak.
• Alkoholizmus – A rendszeres alkohol fogyasztás a nehéz napok végén idővel alkoholizmushoz vezet.
• Elhízás – A kortizol elősegíti a hasi háj felhalmozódását. Sokan kényszeres evéssel csökkentik a feszültséget, ami szintén elhízáshoz vezet.
• Diabétesz – A stressz növeli a 2-es típusú diabéteszes betegek vércukor szintjét.
• Migrén – A migrén egyik leggyakoribb kiváltója a stressz.
• Depresszió – Kutatások bizonyítják, hogy azoknak, akiknek nagy kihívást jelentő munkájuk van, kevés sikerélménnyel, 80%-al nagyobb esélyük van arra, hogy előbb-utóbb depressziósak legyenek.
• Különböző bőrbetegségek – Ekcéma fellángolása az arra hajlamosaknál.

Láthatjuk, hogy számos betegség kialakulása lehetséges, ha folyamatos stressznek tesszük ki magunkat. Ezek időben történő felfedezéséhez fontos, hogy rendszeresen járjunk szűrővizsgálatokra.

Rendszeres kontrollal, életmódbeli változásokkal és célzott kezeléssel, elkerülhetőek a súlyos problémák. Az egészségügyi szűrés lényege, hogy még idejében észleljük a fokozott stressz és a gyors tempójú életvitel által esetlegesen már kialakulóban lévő betegségeket. A krónikus stressz okozta úgynevezett menedzserbetegségek nem csak a vezető beosztásban dolgozókat érinthetik, a szűrés éppen ezért mindenki számára ajánlott.
Amennyiben úgy érzi, hogy egyre nehezebben képes megbirkózni a stresszel, legyen az munkahelyi vagy magánéleti, a menedzserszűrés keretében elvégzett vizsgálatok után pontos képet kaphat állapotáról. A fáradékonyság, az ingerültség, a különféle alvászavarok jelezhetik a betegségek megjelenését. Sajnálatos módon ezek a tünetek gyakran vezetnek a teljesítmény csökkenéséhez, ami miatt a stressz csak fokozódik.

Egy összetett szűrés nagyon sok időt vesz igénybe az állami egészségügy keretei között, ezért egyre többen választják a magán egészségügyi intézményeket. Ráadásul a magán egészségügyben nemzetközi sztenderdeknek megfelelő, nem és életkor szerint összeállított csomagok közül választhatja ki mindenki a számára leginkább megfelelőt.

Dr. Kirschner András 
Swiss Medical orvosigazgató, foglalkozás-egészségügyi szakorvos

A munkavédelmi bírság mértéke több tényezőtől is függ, így bizonyos esetekben eltérő mennyiséget szükséges fizetni, azonban alapösszege 50.000 Ft munkavállalónkként. Ez az összeg emelkedhet, ha már kettőnél több normasértés történt, továbbá, ha ez a szám eléri az ötöt, újabb emelkedés történik a bírság mértékében. Az első esetben 75.000 Ft-ot szükséges fizetni, második esetben pedig 100.000 Ft-ot munkavállalónkként. Ha 8 vagy annál több normasértés gyűlik össze, az összeg 150.000 Ft-ra emelkedik.

Most pedig nézzünk meg különböző eseteket, amelyeknél eltérő összeget szükséges fizetni!

• Ha a munkavállaló veszélyeztetésének időtartama bizonyítottan 1 vagy 8 óránál tovább fennáll, akkor 65.000 vagy 75.000 Ft bírság fizetendő. Ha ez az időtartam 1 hétnél tovább áll fenn, akkor 150.000 Ft, ha meghaladja az 1 hónapot, akkor pedig már 250.000 Ft a fizetendő összeg.
• Ha a munkáltató hibájából bekövetkeznek az alábbi esetek, akkor munkavállalónkként a meghatározott összeget szükséges fizetni:
  • fokozott expozíció: 60.000 Ft
  • munkabaleset vagy egészségkárosodás: 75.000 Ft
  • súlyos munkabaleset: 150.000 Ft
  • halálos munkabaleset: 250.000 Ft

Most már ismertettük a bírság mértékét a különböző esetekben, ám ezt legfeljebb 20%-kal megemelheti a munkavédelmi hatóság, ha a munkavédelmi normában meghatározott mérték, vagy a kóroki tényezőkre megadott határérték a 10%-ot meghaladja. Emellett emelhető a bírság, ha a munkáltató nem bízott meg munkavédelmi szakembert, nincs biztosítva foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás vagy ha nem került sor munkavédelmi oktatásra.

Ha hiányzik a munkáltatónál az előírt és kötelező kockázatértékelés, valamint nem alkalmazott a jogszabályban előírtaknak megfelelően biztonsági és egészségvédelmi koordinátort, a munkavédelmi bírság szintén legfeljebb 20%-kal megemelhető. Továbbá emelhető az összeg, ha a munkáltató veszélyezteti a munkavállaló életét, testi épségét és egészségét.

A munkavállalónak kötelessége megszervezni a munkavédelmi képviselő választását, illetve biztosítani a képviselő működési feltételeit, ellenkező esetben szintén emelhető a bírság mértéke.

Ha neked is szükséged van munkavédelmi szakszolgáltatóra, válaszd a GuardTech-et és lépj velünk kapcsolatba!